Bemutatkozás
Cégünk 2002-ben alakult, tevékenységünk elsősorban a budai kerületek eladó és kiadó ingatlankínálatára szakosodott.
Irodánk működése az évek során kiépített kapcsolati tőkén, tapasztalaton és helyismereten alapszik.
Megbízásaink döntő többsége eddigi munkánk elismeréseként régi ügyfeleink ajánlásai alapján kerül hozzánk.
Évek óta több ingatlanirodával ápolunk jó kapcsolatot, ami nagyban elősegíti a keresztértékesítéseket is.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ingatlantulajdonos megbízóinkat megkíméljük a komolytalan érdeklődőktől és csak potenciális ügyfelekkel kerüljenek kapcsolatba.
Célunk, hogy ügyfeleink igényeit a lehető legrészletesebben megismerjük, ezáltal hatékony és gyors megoldást találjunk a kívánt ingatlan kiválasztásához.
Megújult, exkluzív irodánkban készséges, szakképzett munkatársaink várják ingatlant eladó / kiadó vagy vásárolni / bérelni szándékozó ügyfeleinket.
Az adás-vétellel kapcsolatban felmerülő jogi és hitelügyintézésen túl igény szerint elismert lakberendező és építőipari szakembereket is szívesen ajánlunk Önnek.
A tőlünk elvárt eredmény elérését ügyfélközpontú szemléletünk, tapasztalatunk és szakértelmünk garantálja.
Szeretettel várjuk irodánkban!
UNIO Ingatlan
INFORMÁCIÓK
Kinek szükséges energetikai tanúsítványt készíttetnie?
Mindenkinek, aki ingatlant ad el, vásárol, bérbe ad, bérbe vesz, vagy épít, újjáépít, felújít, energetikai pályázatot ad be. A tanúsítvány osztályba sorolása megmutatja milyen energiafelhasználású, és milyen energetikai állapotú az épület. A tanúsítvány ajánlásokat is tartalmaz a korszerűsítésre, és az így megvalósítható magasabb energetikai osztályba sorolásra is.
A rendelet hatálya kiterjed:
- olyan új épületre (és létesítésére), amelyben a előírt belső hőmérséklet a november 15. - március 15. közötti időszakban legalább 100 napon, legalább napi 8 órán át 16°C vagy annál magasabb, fűtött térfogata legalább 150m3, - olyan meglévő épületre (és lényeges felújítására), amelyben az előírt belső hőmérséklet a november 15. - március 15. közötti időszakban legalább100 napon, legalább napi 8 órán át 16°C vagy annál magasabb, fűtött alapterülete 1000m2.-nél nagyobb. Az előírt belső hőmérsékletre,az időtartamra vonatkozó feltételek, a "szokványos használat" általánosan elfogadott értelmezése alapján, nem esik a rendelet hatálya alá az az épület, amelyben az fűtési üzem tartós, de az előírt belső hőmérséklet alacsony, vagy a amelyekben a előírt belső hőmérséklet magas, de a fűtés csak alkalomszerű, rövidebb időszakokra korlátozódik.
Kivételek:
a/ lényeges felújítás esetén a műemléki vagy városképi szempontból helyi védelem alatt álló épületekre, ahol az energiahatékonysági követelményeknek való megfelelés elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná ezen épületek jellegzetességeit vagy megjelenését, továbbá (akár új építés, akár lényeges felújítás esetén)
b/ istentiszteletre vagy vallásos tevékenységre használt épületekre,
c/ az 50m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre
d/ 3 évnél nem hosszabb ideig használt (ideiglenes) épületekre
e/ sátorszerkezetű építményekre
f/ részben vagy egészben föld alatti létesítményekre (amelyeknél az épület külső határoló felületének legalább 70%-a minimum 1m vastag földtakarással érintekzik) g/ szaporítási, termesztési, árusítási célú üvegházakra,
h/ állattartási és egyéb alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületekre,
i/ olyan ipari épületekre, amelyekben a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2
j/ olyan épületekre, amelyekben az október 15.-április 15. közötti időszakban a technológia folyamatok következtében több mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
k/ nemzetbiztonsági szolgálat, a fegyveres testületek egyes épületei
Rendelje meg az energetikai tanusítványt, kérjen árajánlatot vagy tájékozódjon nálunk!
ILLETÉKEK 2013-ban
Illeték ingatlan átíráskor
2013-tól a korábbi, lakástulajdonszerzésre vonatkozó kétkulcsos (4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4 százalék) illeték egykulcsossá válik, azaz a teljes forgalmi érték után 4 százalékot kell fizetnie a vevőnek. Egy 4 millió forintnál drágább lakás esetében ez 80 ezer forintos többletterhet jelent. Ez a többletkötelezettség akkor is megjelenik, ha a vevő az új lakás vásárlását megelőző (vagy azt követő) egy éven belül eladta korábbi lakástulajdonát, és az illeték alapját a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete adja. A 4 millió forintnál alacsonyabb vételárú ingatlanok, vagy ennél kisebb forgalmiérték-különbözet esetében a fizetendő többlet értelemszerűen kevesebb lesz 80 ezer forintnál, de ilyen esetekben az új szabályok szerint fizetendő illetéktöbblet a korábbi illetékmértékre vetítve jelentős, hiszen a vevőnek éppen dupla akkora illetéket kell majd fizetni 2013-tól, mint 2012-ben.
Új építésű lakás
Amennyiben nem magánszemélytől, hanem vállalkozástól vásárol a vevő lakást, akkor 15 millió forintig 0 % az illeték. Feltétel a vállalkozó kifejezetten értékesítési céllal építette a lakást. A 15 millió forint feletti részre nincs illeték-kedvezmény.
30 millió Ft-nál drágább lakó ingatlan esetén nincs illetékkedvezmény a
15 millió forintos részig sem!
Kedvezmények
Fiatalok első lakáshoz jutási kedvezményének mértéke nem változik, viszont a 8 milliós értékhatárról 15 mFt-ra emelkedik az igénybevételi korlát felső határa. A kedvezmény mértéke továbbra is az illeték 50 %-a, de maximum 40 000 Ft. Természetesen továbbra is érvényes, hogy két fiatal nem vonhatja össze ezt a kedvezményt, vagyis együtt nem vehetnek 30 milliós ingatlant.
Egy éven belüli vétel és eladás
Ha valaki vásárol és elad is egy lakást, akkor a kettő közötti különbség után kell illetéket fizetni.
(függetlenül attól, hogy az eladás, vagy a vétel történt magasabb áron!)
Feltétel: egy éven belül kell a két szerződést benyújtani a földhivatalhoz. Az eladás és a vétel sorrendje akár fordított is lehet.
ADÓK INGATLAN ADÁSVÉTEL ESETÉN
Az ingatlan eladásakor 27 %-os személyi jövedelemadót (SZJA-t) kell fizetni.
Az adó alapja a szerzéskori és eladáskori ár különbözete
Lakás eladásakor a személyi jövedelemadót (SZJA-t) nem a teljes eladási ár után kell fizetni, hanem csak azután az összeg után, amennyivel drágábban adta el az ingatlant a beszerzéshez képest. Ha vett egy lakást mondjuk 10 millióért és 11-ért adta el akkor a nyereség 1 millió forint.
A nyereséget három féle tétellel lehet csökkenteni: a szerzéskori költségekkel, az értéknövelő beruházásokkal és az eladással kapcsolatos költségekkel.
Az adót a keletkezés évében kell megfizetni, tehát a következő évi személyi jövedelemadó (SZJA) bevalláskor (május).
MAGÁNSZEMÉLY INGATLAN BÉRBEADÁSA
Személyi jövedelemadó
A magánszemélynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének elszámolásához adószámot kell kiváltania. Ezért is hívjuk "adószámos magánszemélynek", amely egyben azt is jelenti, hogy önálló tevékenységet végző magánszemélyről van szó, aki nem egyéni vállalkozó. Nagyon fontos szabály, hogy az adószámos magánszemély bevételének részét képezi az az összeg is, amelyet költségtérítésként (például: saját gépjármű használatáért) kap.
A bérbeadó magánszemélynek mindig szem előtt kell tartania, hogy ha a rezsiköltségeket ő számlázza tovább a bérlőnek, akkor az is a bevételének része, bármilyen adózási módot választ is. Ezért szokták inkább azt a megoldást választani, hogy a mérőórákat átíratják a bérlőre, így annak a nevére jönnek a számlák, melyeket közvetlenül a bérlő fizet. Arról se feledkezzünk meg, hogy a társasházi közös költségekről nem állítható ki számla, mert annak elszámolása nem gazdasági tevékenység. Ezért a bérlő nem tudja költségként elszámolni csak akkor, ha a bérbeadó állítja be a számlájába, s ez bevételt jelent neki, amely a forrásadó alkalmazása vagy a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén is kedvezőtlen a bérbeadónak, hiszen a bevétel része.
Elszámolható költségek
A lakóingatlan bérbeadásakor ha a bérbeadó az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módot választotta és tételes költségelszámolással kívánja meghatározni a bérbeadásból származó jövedelmét, továbbá a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is.
A 2011-től hatályos szja-törvény szerint az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége.
Az ingatlant bérbeadó vagy egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző személy - tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is.
Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, valamint azok, akik egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtanak, épület és épületrész esetében – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben szerezték meg, vagy a használatbavételi engedélyt szerezték meg három évnél régebben.
A bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (nem csak a jövedelem 1 millió forintot meghaladó része) után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot, azaz a hozzájárulás-fizetési felső határt. 2011-től már nem alapoz meg eho mentességet az a tény, ha a bérbe adott lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, így ezekben az esetekben is fennáll az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség -
A társasházi közös költség, mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §- ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé. Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike.
(MTI)
Egyéb hasznos oldalak:
http://www.energetikaitanusitvany.ingatlan.hu/kinekszukseges.html
